Volt ma négy óra előtt egy durva sokkom, vagy nem is tudom minek nevezzem. Egy hatalmas szellemi és testi blokk. Gyakorlatilag minden valósággal kapcsolatos dologgal elvesztettem a kapcsolatot néhány pillanatra. Nem tudom, mi volt ez, de egy nagyon rossz érzés ragadt magával, mint valami…

Emberek! Vegyétek észre, hogy a vágy rohadt kevés ahhoz, hogy bármit megvalósítsatok! Tegyétek meg, amit akartok, mondjátok ki, amire gondoltok, és ne fogjátok vissza magatokat! A problémák nem fognak maguktól megoldódni, vagy ha meg is oldódnak, akkor is csak kurva lassan és azzal…

Úgy tűnik mostanában a visszatekintések idejét élem. Hasznos ez, mert a már félig elfelejtett rég megtörtént események, és most hogy látom, hogy mi miért történik, illetve hogy mi miből következik úgy gondolom, hogy a számvetésnek is elérkezett az ideje. Tudom már látni az…

Imádom a ppirim!

Gondolatelterelési hadművelet iiiiiindul... ...csak ne süljön el rosszul.

Minden ember más, de nem mindenki különleges, még ha annak is képzeli magát, valamilyen torz önképből eredően. Nem fejtem ki.