Lehet, hogy az ember mint élőlény képtelen a boldogságérzet állandó érzésére. Miért csúszik ki a harmónia érzése mindig az emberek kezei közül, újra és újra? Amikor kicsit megvan, kicsit elcsípjük, netán napokig tartjuk magunknál, akkor valami kaki mindig elrontja az egészet, vagy épp saját magunk rontjuk el a dologot. Bízom benne, hogy ez változni tud. Vagy az egész csak illuzió? Csak nem?!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.